A rák átterjedhet. Ajánlott orvosok

a rák átterjedhet

Papp László A rákos megbetegedések 20 százalékának hátterében vírus vagy baktérium áll, és ez a szám jóval magasabb lehet. Már száz évvel ezelőtt is gyanakodtak arra, hogy egyes kórokozóknak szerepük lehet a rák kialakulásában.

A feltételezést állatkísérletekkel igyekeztek igazolni: bizonyítékul az szolgált, amikor laboratóriumi körülmények között különféle kórokozókkal mesterségesen sikerült daganatot kifejleszteni például szárnyasokban vagy egerekben, illetve azt egyik állatból át tudták vinni egy másikba.

Szerencsés szerencsétlenség

Az emberi betegségekben ugyanakkor évtizedeken át nem sikerült összefüggést találni, mígnem a hatvanas években fel nem fedezték az Epstein—Barr-vírus EBV és egy rosszindulatú betegség, a Burkitt-féle limfóma, az egyik típusú nyirokmirigy-daganat közötti összefüggést — vázol fel tömör tudománytörténetet prof.

Patológiai Intézetének professzora. Az első vizsgálatokat követően egyéb vírusok, így a hepatitisvírusok, majd humán papillomavírusok daganatkeltő szerepét igazolták.

a rák átterjedhet

Az orvostudomány jelenlegi állása szerint a rákos daganatok 15 százalékánál bizonyítható a víruseredet, további 5 százalékban pedig másféle kórokozó ágens például baktérium áll a háttérben.

Arányaiban ennél több rákbetegség oka is lehet rákkeltő vírus, hiszen a daganatok egy jelentős részének közvetlen kiváltóját ma sem ismerjük, s az eddigi adatok alapján nem lehet kizárni annak a lehetőségét, hogy újabb kórokozók daganatkeltő hatását is igazolják.

A daganatkeltő vírusok közül a legismertebbek között vannak a hepatitisvírusok, amelyek közül a hepatitis B- és C-vírusnak ismert a daganatkeltő hatása. A hepatitis B-vírusfertőzés a világ egyes területein, például Afrikában és Kínában igen gyakori. A hepatitis B-vírus elsősorban vérrel és vérkészítményekkel terjedhet, ezért szűrik a nyolcvanas évek közepe óta a véradókat.

Olvasási mód:

A kór ritkábban szexuális úton fertőz, Afrikában pedig elsősorban a fertőzött anyáról szülés közben terjed az újszülöttre a betegség. A hepatitis B az esetek többségében ugyan gyógyítható, ám a fertőzés újszülötteknél 90 százalékban, felnőtteknél 10 százalékban krónikussá válik.

Ennek következtében májcirrózis alakulhat ki, azaz a májban göbök jelennek meg, a betegség a máj szerkezetének egyre jelentősebb, visszafordíthatatlan átépülését okozza, s jelentősen növeli a májrák kockázatát is. Jelentős előrelépést jelentett a terjedést gátolni hivatott védekezésben a hepatitis B-vírus elleni védőoltás bevezetése. Hazánkban a védőoltás az egészségügyi dolgozóknak kötelező, másoknak, például a fokozott fertőzésnek kitett embereknek pedig ajánlott.

Családi rákhajlam "Amikor megkaptam ezt a felkérést a mai előadásra, nagyon boldog voltam. Szívesen járok betegek közé, mert biztos, hogy sokkal könnyebb megbirkózniuk egy ilyen betegséggel, ha tudják, hogy pontosan miről is van szó. De amikor megláttam az előadás pontos címét, elszörnyülködtem, hiszen nekünk a szakmában ezek a kérdések így fel sem merülnek igazán. És aztán amikor átgondoltam, hogy erre milyen értelmes választ lehet adni, akkor döbbentem rá, hogy releváns, igenis releváns a kérdés. De két részre kell választanunk.

A hepatitis C-fertőzés ellen nincs védőoltás. Ez a betegség is leginkább vérrel és szövetnedvekkel terjed, s ugyan a fertőzöttek mintegy 20 százaléka néhány hónapon a rák átterjedhet meggyógyul, a kór az esetek többségében krónikus májgyulladásba torkollik, amelyről a rák átterjedhet, hogy az érintett csak évtizedek elteltével szerez tudomást, amikor már májcirrózis, esetleg májrák alakult ki. A vírus tehát mintegy 80 százalékban krónikus májgyulladást, illetve cirrózist okozhat, melynek talaján ugyancsak májrák alakulhat ki.

Navigációs menü

A hepatitis C elleni védőoltás kifejlesztése azért nagy kihívás, mert a vírus genetikai anyaga igen változékony, számos mutáns létezik, és a rák átterjedhet egyik változat ellen kifejlesztett védőanyag nem óv meg egy másik típusú kórokozótól. A hetvenes években sokan kételkedtek egy fiatal német kutatóorvos meggyőződésében, miszerint a vírusoknak komoly szerepük lehet a rák kialakulásában.

Harald zur Hausen már akkoriban publikálta elméletét a humán papillomavírus HPV és a méhnyakrák kapcsolatáról. Sokévi kutatómunka során derült fény arra, hogy a HPV-nek több mint típusa létezik, s ezek közül a kockázatosabbak csaknem kivétel nélkül kimutathatók a méhnyakrákos szövetekben.

A professzor felfedezéséért ban orvosi Nobel-díjat kapott.

a rák átterjedhet

A statisztikai adatok szerint a méhnyakdaganatok csaknem százalékában kimutatható a HPV jelenléte, a végbélnyílás daganatainál ami nem a vastagbélrákot és végbélrákot jelenti százalékos, a hüvelydaganatok és péniszrákok, valamint a fej-nyaki tumorok esetén pedig 30 százalék körüli a kimutathatóság. Miként a hepatitis, úgy a HPV ellen is létezik védőoltás, igaz, sokkal rövidebb múltra tekint vissza, csak néhány éve törzskönyvezték. Férfiaknál a vírus kevesebb egészségügyi gondot okozhat, náluk az egyik fő cél a fertőzés továbbadásának megakadályozása.

Azonban a daganatos betegségek kialakulásáért valamilyen fertőző ágens vagy kórokozó felelős lehet. Ha viszont ez így van, akkor az azt jelenti, hogy akár meg is lehetne előzni egyes tumoros betegségek kialakulását? Az orvostudomány szerint igen: Mégis hogyan, és mely ráktípusokat? Nem véletlen, hogy a szakemberek már a korai, rendszeres szűréseken, vizsgálatokon való részvételt preferálják, hiszen a gyulladás már nagyon korán felismerhető és gyógyszeres kezeléssel elkerülhető a nagyobb baj. Azonban azt is tudjuk, hogy fertőzéseket nem csak baktériumok, hanem vírusok is tudnak okozni, amelyek elhanyagolása, kezeletlenül hagyása, szintén rákos betegséghez vezethet.

A vakcinát az aktív szexuális élet megkezdése előtt ajánlják, amikor a szervezetben még biztosan nincs fertőzés. A védőoltás ugyanis nem gyógyít, tehát nem segít a már meglévő fertőzés legyőzésében.

Betűméret:

Amint arra Schaff Zsuzsa rámutat, mivel csak néhány éve vannak forgalomban a vakcinák, ma még nincs elegendő tapasztalat arról, vajon mennyi ideig óvhat a védőoltás.

Mivel az oltás nem véd a HPV valamennyi típusa ellen, így a nőgyógyászati szűrővizsgálatokat az injekció nem váltja ki. A méhnyak vizsgálata és a citológiai mintavétel során nem végeznek a nőgyógyászok automatikusan HPV-tesztet, erre csak betegséggyanú esetén kerül sor.

a rák átterjedhet

Ha valakinél kimutatják a kockázatos vírus jelenlétét, az fokozottabb ellenőrzést indokol, gyakrabban kell nőgyógyászati citológiai szűrővizsgálatra járni, hogy egy esetlegesen kialakuló elváltozást időben észrevehessenek. A HPV-fertőzést igen nehéz kezelni, mivel nincs ellene specifikus gyógyszer, esetleges hatást immunerősítőkkel lehet elérni. A rákkeltő vírus még kevés ahhoz, hogy valakinek a szervezetében rosszindulatú daganat alakuljon ki. Ugyanez igaz a HPV-re is: a vírusfertőzés nagyon gyakori, a nőknek hosszabb-rövidebb ideig akár a 80 százalékát is érintheti, ám az esetek többségében semmilyen tünetet nem okoz és spontán elmúlik.

Tartalomjegyzék

Száz magas rizikójú HPV-vel fertőzött emberből nyolc állapota súlyosbodik rákmegelőző elváltozássá, majd annak kezeletlensége esetén daganatos betegséggé. Ilyen például, hogy a májrák kockázata jelentősen megnő azon hepatitis B-vel fertőzött betegekben, akik aflatoxinnal szennyezett gabonát pinworm reakciók. Néhány éve nagy botrányt okozott, amikor a hazaiként forgalmazott külföldi fűszerpaprikában is találtak aflatoxint.

Hasonlóan kofaktornak tekinthető a hepatitis B-vel fertőzötteknél, ha sok alkoholt isznak, mivel ez is terheli a májukat.

Az állatok esetében tehát bizonyított - ráadásul nem előbbi jelenti az egyetlen hasonló példát - hogy képes fertőzni a rák, nem véletlen, hogy sokan teszik fel maguknak a kérdést az ilyen hírek hallatán: emberek között is terjedhet fertőzéssel a betegség? A válasz egyértelműen nem, legalábbis az embereknél nem ismert a ráknak ilyen típusa, a helyzet ugyanakkor meglehetősen összetett, hiszen bár a rák, vagyis a már kialakult betegség maga nem terjed fertőzéssel, léteznek olyan vírusok és baktériumok, amelyek igen, illetve szorosan köthetőek bizonyos ráktípusok kialakulásához. Rákot okozó vírusok és baktériumok A Rákgyógyítás.

Ez a magyarázata annak is, hogy a szervátültetésen átesett embereknél is fokozódik a rák kockázata: az immunrendszerüket ugyanis mesterségesen le kell gyengíteni, nehogy a szervezetük idegenként azonosítsa és kilökje az új szervet — ezáltal ugyanakkor gyengül a kóros folyamatok feletti kontroll, így növekszik a daganat kialakulásának kockázata.

Természetesen, mivel egy szív, máj, vese vagy tüdő transzplantációja életmentő operáció, az általa megnyerhető életesély jóval nagyobb, mint a daganatveszély-növekedés mértéke.

Örökölhető-e, fertőz-e a rák? - a betegség genetikai háttere

Vírusok néhány igen ritka daganat kialakulásában is szerepet játszhatnak. A HHV8 humán herpeszvírus 8-as típusa szerepe bizonyított az éreredetű, bőrelváltozásokkal és belső szervi daganatokkal járó Kaposi-szarkómában. A térségünkben ritkának számító betegséget először a A Kaposi-szarkóma lilás-vöröses foltok, a felszínből kiemelkedő plakkok formájában jelenik meg a nyálkahártyák és a bőr felszínén, illetve a belső szerveken.

  • El lehet kapni a rákot? Buta kérdésnek tűnhet, pedig van alapja - Egészség | Femina
  • Ajánlom a Facebookon Bármilyen daganatos megbetegedés, ahogy az emlőrák is, nagyon ijesztő lehet, hiszen tudjuk, hogy súlyos betegségről van szó.
  • A HPP-t kezelik
  • Kenőcsök papilloma és condyloma kezelésére
  • Prosztata- és vastagbélrák

Elsősorban az idősebb férfiak betegsége, nőknél nagyon ritka. A a rák átterjedhet több altípusát is elkülönítik, a HIV-fertőzöttek különösen ki vannak téve a kór kockázatának, de nem HIV-fertőzött embereknél is előfordulhat. Baktérium is összefüggésbe hozható daganatos betegséggel, nemcsak vírus.

A Helicobacter pylori baktérium a gyomorfekélyek, azok nyomán pedig a gyomorrák, illetve a gyomorban kialakuló limfóma képződéséhez is hozzájárulhat.

Legfrissebb anyagaink:

A kórokozó a gyomor nyálkahártyájának felszíni rétegein belül telepszik meg, ezáltal játszhat közre több hurutos és fekélybetegség, gyomorbeli nyiroktumor és rosszindulatú daganat kialakulásában. A baktérium — a nem kielégítő kézmosási szokások nyomán — a széklettel szennyezett kéz, valamint ennek következtében szennyezett ételek és tárgyak szájba jutása útján fertőz. Ebből is következően a szegényebb országokban magasabb, a higiéniás tekintetben kedvezőbb helyzetben lévő térségekben alacsonyabb az átfertőzöttség.

  • Örök kérdés: terjed-e fertőzéssel a rák? | Magyar Nemzet
  • Elnevezésének eredete[ szerkesztés ] Hippokratész több rákfajta leírását is elkészítette.
  • Elsődleges emlőrák
  • Hpv zmiany na szyjce macicy
  • Nikvorm szirup vélemények

Magyarországon a felnőttek magas százaléka egyes adatok szerint mintegy fele fertőzött. A baktérium ellen antibiotikumos kezeléssel lehet felvenni a harcot. Tehát a májrákos, méhnyakrákos, fej-nyaki tumoros, illetve bármilyen más elsődleges vagy áttétes daganattípussal küzdő embert nem kell azért elkerülni, nehogy továbbadja a rákot, illetve a daganatos betegeknek sem kell félniük attól, hogy a rák átterjedhet jelentenének közvetlen környezetükre.

A daganatképződés ugyanis nem egylépcsős folyamat, s amennyiben bizonyíthatóan valamilyen vírus is állt egy kialakult onkológiai betegség hátterében, akkor is számos más tényező, továbbá az esetek jelentős részében egy vagy több évtizednyi idő kellett, amíg a vírus bejutásától a kóros sejtburjánzás több fázisán keresztül, genetikai mutációk egész sorát követően a rák kialakult.

Ebben — daganattípustól függően — az öröklött genetikai hajlamnak, a közvetett és közvetlen környezeti ártalmaknak, az életmódnak és életkörülményeknek, valamint több más egyedi biológiai tényezőnek is szerepe van. Hasonló cikkeket a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tudományos partnerségével működtetett Rákgyógyítás.

Ezek is érdekelhetik.

További a témáról